Sokan elmentek hamvazkodni február 18-án, Hamvazószerdán a szatmárnémeti Székesegyházba. A nagyböjt kezdetén, negyven nappal Húsvét előtt a tavalyi, virágvasárnap szentelt barkából lett hamut szentelték meg, és rajzoltak vele keresztet a hívek homlokára, emlékeztetve őket a lét múlandóságára: "Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel!"
Ezen a napon a liturgia kicsit más, hiszen a szentmise eleji, bűnbánati aktust helyettesíti a hamvazkodás, amire a homíliát követően kerül sor. Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök, a hívekhez intézett szentbeszédében a nagyböjtben rejlő lehetőségre irányította a figyelmet: "Bűnbánati idő ugyan a nagyböjt, de tele van reménnyel és örömmel. Nem csak azért mondom ezt, mert az Úr Jézus is buzdít az evangéliumban arra, hogy ne szomorúan böjtöljünk, hanem mert egy nagyszerű alkalom arra, hogy koncentráltan éljük át egész kereszténységünket. Jézust, tanításán keresztül elkísérjük a keresztáldozatig, de azon túl is lépünk... A Húsvét feltámadásával a keresztény öröm mintegy kirobban. Tanítás, szenvedés, halál, feltámadás, Szentlélek küldése - összetartoznak.
A nagyböjti időnek ugyanakkor van egy felhívása is számunkra, mégpedig, hogy egy kicsit tekintsünk önmagunkba. Mi a legnagyobb problémája az emberiségnek napjainkban, mi a legnagyobb problémánk? Sokféleképpen válaszolhatnánk, de bármilyen oldalról is próbálnánk megvilágítani, egy dologhoz jutunk: távol járunk Istentől. Ha Istennel szoros kapcsolatban élnénk, ha Isten közelében lennénk, nem lennénk szomorúak, depresszívek. Testvéreim, most van itt a kellő idő, amikor új életet kezdhetünk, beléphetünk Jézus misztériumába, összekapcsolhatjuk az életünket az Övével, és valami új indulhat el! Nem véletlen az, hogy mi nagyon szeretjük a nagyböjti időszakot, és nem azért, mert szomorúságra hajló emberek vagyunk, hanem, mert érezzük ennek az új kezdetnek a szükségességét: elszakadni a múlttól, megbánni a bűneinket, rábízni azokat Istenre, és kezdeni valami újat, tiszta lappal indulni. A nagyböjt, a maga kegyelmi ajándékaival mindezt felkínálja nekünk, hogy tudjunk újra az Úrral együtt járni. Most van itt az idő, amikor eldönthetjük, akarjuk-e az új kezdetet, akarunk-e Jézus nyomába lépni? Nagyböjt első napján hozzunk ebben az irányban egy elhatározást."
A szentbeszéd után a hívek sorokban járultak a hamut kezében tartó Püspökhöz, és a papokhoz, kezdve meg lelkükben a húsvéti felkészülést.